Krónikus halogató vagyok?
Miért halogatunk, mi lehet a halogatás valódi oka, és mit tehetünk ellene?
Mi is az a prokrasztináció?
Amikor sok a teendőnk, fáradtak vagyunk, vagy még egyszer át szeretnénk gondolni egy lényeges döntést, érthető, ha fontossági sorrendet állítunk fel, és másnapra halasztunk bizonyos feladatokat. A halogatásnak ennél súlyosabb formája a prokrasztináció, ami krónikus halogatást jelent. Ilyenkor jellemző viselkedési tendenciánk, hogy bármennyire is sürgessen a határidő, valamiért képtelenek vagyunk rászánni magunkat arra, hogy döntést hozzunk, vagy hogy elvégezzük a ránk váró feladatot.
A prokrasztinátorok, vagy krónikus halogatók, jellemzően a számukra nagyobb kihívást jelentő, vagy kellemetlen feladatokat kerülik, és ezek elől változatos pótcselekvésekbe menekülnek.
Ingergazdag környezetünk ráadásul rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy elterelhessük figyelmünket a ránk váró feladatról, és elmenekülhessünk a halogatással járó kellemetlen érzések elől. Ugyanis halogatáskor jellemzően önmagunkkal harcolunk. Tudjuk, hogy el kell végeznünk egy feladatot, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a halogatással csak rontunk a helyzeten, de nehezen tudjuk érzelmeinket kontrollálni, és azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy a feladattal kapcsolatos rossz érzéseink holnap, vagy holnapután megváltoznak.
Személyiségfüggő, hogyan viszonyulunk a halogatáshoz. A maximalisták például gyakran krónikus halogatók. Számukra pszichológiai szempontból elfogadhatóbb, ha bele sem kezdenek egy feladatba, mint hogy szembesüljenek azzal, hogy alulteljesítenek, vagy kudarcot vallanak. Számos krónikus halogató azzal magyarázza a viselkedését, hogy nyomás alatt jobban teljesít, ám a pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy valójában nem ez a helyzet. A valódi ok inkább arra vezethető vissza, hogy számukra ez egy jól bevált módszer arra, hogy a halogatást önmaguk számára igazolják.
Amikor halogatunk nem a cél elérése az elsődleges, hanem inkább az, hogy negatív érzelmeinket lenyugtassuk. Ez viszont veszélyes ördögi kör lehet, mivel negatív érzelmi spirálba kerülhetünk: a halogatás miatt lelkiismeret furdalást érzünk, stresszesek lehetünk, ami később még inkább megnehezíti, hogy nekiálljunk a munkánknak. Nehezítő körülmény lehet, hogy a krónikus halogatók általában átlátják viselkedésük valódi okát.
Miért halogatunk valójában?
Az emberek 20%-a prokrasztinál, és ez a viselkedés életük minden területét érinti. Ugyanakkor vannak emberek, akik csak bizonyos helyzetekben halogatnak.
Az adrenalin-függők az utolsó pillanatig várnak, és a szűkös határidő miatti felfokozott, eufórikus hangulatban vetik bele magukat a munkába. Az elkerülő típusú emberek a kudarctól tartanak, vagy épp a sikerélménytől félnek. Bármelyik is legyen halogatásuk oka, aggasztja őket, hogy más emberek mit gondolnak róluk. A döntést krónikusan halogató emberek valóban szenvednek, ha egy-egy fontosabb dologban kell elhatározásra jutniuk. A döntés elhalasztása egy időre felmenti őket a döntés következményei alól.
Bármelyik típusba tartozzunk is, a halogatásnak ára van: komoly lelki és testi zavarokat okozhat, álmatlanság, stressz gyötörhet, de akár depresszióhoz is vezethet, legyengíti az immunrendszerünket, emésztőrendszeri panaszaink lehetnek, rombolhatja személyes kapcsolatainkat, és a munkahelyi teljesítményünket.
Viselkedésünk megváltoztatása intenzív lelki munkát igényel, ám a jó hír az, hogy vannak olyan terápiák (például a kognitív viselkedésterápia ilyen), amik segítségével a krónikus halogatás sikeresen legyőzhető.