A modern világban egyre több híresség és közszereplő vallja be nyíltan, hogy borderline, azaz úgynevezett határeseti személyiségzavarral küzd. De mi is valójában ez a titokzatos mentális állapot, amit a külvilág sokszor kibírhatatlannak érzékel.
A borderline személyiségzavar (BPD=borderline personality disorder) olyan pszichés rendellenesség, amely az érzelmek szabályozásának nehézségeiben nyilvánul meg. A fogalmat először Otto Kernberg használta, az elnevezés pedig onnan ered, hogy a borderline zavart a tünetek alapján egy a pszichózis és neurózis határán álló állapotnak tekintették.
Az érintettek gyakran tapasztalnak intenzív érzelmi hullámzásokat, amelyek szinte előre nem látható módon váltakoznak. Egyik pillanatban még eufóriát érezhetnek, míg a következőben mély depresszióba süllyedhetnek. Ez a drámai változékonyság gyakran kaotikussá teszi a kapcsolataikat, és megnehezíti a mindennapi életüket. Kapcsolataikat a rendkívül bizonytalan kötődés jellemzi, rettegnek a szeretett személy elvesztésétől. Idealizálják vagy démonizálják a másikat, középút nincsen. Ezt az érzelmi hullámvasutat a hozzátartozóknak, barátoknak nagyon nehéz lekövetni, elviselni. Az örökös féltékenykedéssel, vádaskodással, bizonytalansággal a borderline betegek végül sokszor elérik, hogy valóban elhagyják őket: aggodalmuk, mint egy önbeteljesítő jóslat végül valósággá válik. Ez az állapot gyakran jár önkárosító magatartással, függőségekkel, szélsőséges, drámai viselkedéssel. Jellemző még sokszor az énkép, az identitás instabilitása is.
A hírességek közül az ikonná vált Marilyn Monroe, vagy a tehetséges Amy Winehouse is valószínűleg borderline személyiségzavarral küzdöttek. A széles nyilvánosság előtt zajló küzdelmeik rámutattak arra, hogy a csillogás és a hírnév álarca mögött is mély érzelmi sebek és nehézségek lehetnek. A magyar celebek közül nemrégiben Steiner Kristóf írt szívbe markoló vallomást a WMN internetes magazinban azokról a kétségbeejtő érzelmi gödrökről amelyekbe időnként zuhan és amelyekből szerencsére ki is mászik.
De mit is jelent borderline-nak lenni a mindennapi életben? A BPD-vel küzdők gyakran tapasztalnak erős félelmet az elhagyatottságtól, ami miatt szinte kétségbeesetten kapaszkodnak kapcsolataikba, sokszor túlságosan intenzíven. Impulzív viselkedésük, mint például a hirtelen döntések, önkárosító magatartás vagy szélsőséges érzelmi reakciók, további problémákat okozhatnak számukra és környezetük számára.
A jó hír azonban az, hogy a borderline személyiségzavar kitartó pszichoterápiás munkával kezelhető. A terápia, különösen a dialektikus viselkedésterápia (DBT), hatékony eszközt jelenthet az érzelmek szabályozásában és az életminőség javításában. Emellett a megfelelő gyógyszeres kezelés is segíthet a tünetek enyhítésében. Azt is megfigyelték, hogy idővel, az érintettek negyvenes éveire általában maguktól is enyhülnek a borderline személyiségzavar tünetei.
Fontos megérteni, hogy a borderline személyiségzavar nem a gyengeség jele, se nem hiszti, hanem egy komplex mentális állapot, ami együttérzést és támogatást igényel. Fontos, hogy nagy-nagy türelmemmel, nyitottan és előítéletek nélkül közeledjünk a borderline emberekhez.
Tartsuk észben: a mentális egészség ugyanolyan fontos, mint a fizikai, és mindannyiunknak oda kell figyelnünk rá – nem csak saját magunk, hanem szeretteink érdekében is. Ha arra gyanakszik, hogy Ön vagy környezetében valaki borderline személyiségzavarban szenved a legjobb, ha klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak a diagnózis felállításához és a kezeléshez.
Azonban ne felejtsük el, hogy azoknak is szükségük lehet mentális támogatásra, akik ennek elszenvedői, hiszen gyakorlati segítséget kaphatnak ahhoz, hogyan kezeljék, viseljék el hozzátartozójuk, párjuk viselkedését, hogyan védjék saját integritásukat. Ebben pszichológus szakembereink készséggel állnak rendelkezésre.
Comments