Miért vagyunk fáradtak?

Túlhajszolt életünk gyakori tünete a fáradtság, amit ilyen-olyan eszközökkel próbálunk kompenzálni. Kávéval, energiaitallal, kólával, elnyújtott alvásidővel, sporttal stb. A fáradtságnak lehetnek egészségügyi okai, amelyekről itt olvashatsz: https://www.facebook.com/107064124575902/photos/a.178255524123428/255969506352029/ 

Ugyanakkor lehet mentális eredője is, amelyre ha rálátunk, akkor kiegyensúlyozottabbak lehetünk, és a sporttal és egészséges táplálkozással csak tovább emelhetjük egészségünk színvonalát.

Gyökössy Bandi bácsi könyve nyomán induljunk el felfedezni a fáradtságunk okát!

Gyökössy Endre lelkész, pszichológus, egyházi író és költő művében 5 lelki okot sorol fel, amelyeken elgondolkodva, és a gondolatokat tettekre váltva visszanyerhetjük vitalitásunkat, energiánkat. (Bejegyzésünkben a pszichológus gondolatait a sajátjainkkal egészítjük ki.)

  1. Az elégtelenségérzés okozta fáradtság

Ha a pszichológia nyelvén akarnánk megfogalmazni ezt a címet, akkor azt mondhatnánk, hogy a kisebbrendűségi komplexus nyomása alatt érzett fáradtság. Tulajdonképpen arról van itt szó, hogy van egy bizonyos reláció, amelyben magunkat alulértékeljük. Vagyis nem magunkhoz képest vizsgáljuk önmagunkat, hanem másokhoz viszonyítva. Ezzel az a probléma, hogy állandó versenyhelyzetbe kényszerítjük magunkat, és talán olyan mércét – ideált – állítunk fel magunknak, amely elérhetetlen a számunkra. Így a másik valóban jobb, mint mi. A mérce elérése pedig hihetetlen energiákat emészt fel.

Mi lehet a megoldás?

Első körben töröljük ki a szótárunkból a mindig és a soha szavakat! Ha azt mondjuk, hogy „mindig elrontok mindent” vagy „soha nem fogok megváltozni”, akkor saját magunkat tesszük bele a skatulyába, ahonnan nehéz kikerülni. Kivétel mindig van.

Rendkívül fontos, hogy elfogadjuk a határainkat. A határ pedig másokhoz képest határ. Tehát, ha valaki remek futó – mert olyan a testfelépítése, hogy ezzel versenyszinten is produkálhat –, akkor ez ránk hathat inspirálóan, de azt, hogy a mi testalkatunkkal olyan produkáljunk, mint ő, az inkább vet vissza, mint előre. Viszont a szabadság a mi szívünkben és fejünkben van, hiszen abba az irányba fejlődhetünk, amit mi szabunk meg magunknak. Ha a futás példájánál maradunk, akkor azt mondhatjuk magunknak, hogy lehet, nem mi vagyunk a legjobb hosszútávfutók, de lehetünk még jó sprintfutók. Tehát elfogadni magunkat úgy, ahogy vagyunk. A megnyugvás ebben leledzik.

  • Megfáradva a keserűségtől, haragtól

Egy csalódás, állandó ellenszegülés vagy bosszúszomj is kiveszi az emberből az energiát, sőt el tudja juttatni az embert a teljes realitásvesztésig olyannyira, hogy kellő önkritika nélkül még egy személyiségzavarba is belecsúszhat.

MI LEHET A MEGOLDÁS?

Amikor a fenti érzések vannak bennünk, érdemes ezen a 10 kérdésen elgondolkodni:

  1. Hogyan viselem a mellőzést?
  2. Elviselem-e az iróniát, a csipkelődést?
  3. Mit érzek, ha tréfálkoznak felettem, velem?
  4. Hogyan viselem el az ugratást és az igazságtalanságot? (Mindegy, hogy az-e vagy nem, de én annak érzem.)
  5. Hogyan tűröm a sértéseket? Ha akaratlan, ha szándékos?
  6. Miként viselem el, ha úgy érzem, hogy valaki semmibe vesz? És ha megsérti az emberi méltóságomat?
  7. Mit érzek, ha lekezelnek, ha fölényesen vállon veregetnek?
  8. Mit teszek, ha valaki fennhéjázóan viselkedik velem? Ő fent, én lent.
  9. Miként tűröm, ha kinevetnek; szemtől szembe, vagy a hátam mögött, de tudok róla?
  10. Hogyan reagálok mindezekre? Hasonlót hasonlóval? Állandó vívódásban vagyok? Ha ő szúr, én visszaszúrok? Agresszióval?

Szakembereink készséggel állnak mindazok rendelkezésére, akik ezeken a kérdéseken mélyebben elgondolkodnának!

Cikkünk jövő héten folytatódik!

Ezekket olvasta már?